Kőkemény év elé néznek a devizahitelesek - Óriási a bizonytalanság
Száguldanak a hitelterhek, aki frankban adósodott el, készüljön fel a legrosszabbra. Néhány hónapja még öt-hat százalék körül álltak a kamatok, most ennek a dupláját is elkérik a bankok.

Kőkemény év elé néznek jövőre a devizahitelesek. Nem csak a gyenge forint miatti árfolyamveszteség növeli majd ugyanis a törlesztőrészleteiket, de a hitelkamatok emelkedése is. Magyarországon a többnyire hosszú távra, 20, 25, sőt akár 35 évre felvett, svájci frank alapú lakás-, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata jellemzően csak rövid távra, jó esetben tizenkét, de inkább hat vagy három hónapra fixált (ezt hívják kamatperiódusnak, ebben az időszakban a bank nem változtathat a kamaton), sőt számos pénzintézetnél a havi kamatalakítás is előfordul. Az eredmény: a bank rövid késleltetéssel, vagy akár azonnal tovább tudja hárítani az ügyfélre a saját tehernövekedését.

Márpedig a pénzügyi válság egyik következményeként a bankok hitelterhei drámaian megnövekedtek – a világban a bizalmatlanság az úr, pénzhez jutni csak nehezebben és drágábban lehet (a bankok részben saját forrásból, jellemzően a betéteket fedezetként használva hiteleznek, de az utóbbi években, a devizás kölcsönök előretörésével mind nagyobb szerepet kaptak az idegen források, vagyis a más, főként külföldi banktól felvett hitelek). A források drágulása különösen jellemző a svájci frankra (nem véletlenül szállt ki a frank alapú hitelezésből a tíz vezető hazai bankból öt: az MKB, a K&H, a CIB, a Raiffeisen és a Citibank).

OTP Deviza Lakáshitel terhei* (%)
2006. október 3,95+2,04
2007. április 4,70+2,04
2007. október 5,45+2,04
2008. április 5,45+2,04
2008. október 5,70+2,04
2008. november 10,45 + 2,04
* kamat + kezelési költség, svájci frank alapon
Forrás: OTP Bank

A nyakló nélküli kamatemelést persze korlátozhatják az üzletpolitikai megfontolások, magyarul az, hogy a hitelek hirtelen és drámai mértékű megdrágítása ügyfelek ezreit, tízezreit késztetheti a kölcsön kiváltására más banknál felvett hitellel (feltéve, hogy van kedvezőbb kondíciójú hitel a piacon). Egy ilyen tömeges ügyfélelvándorlás nem csupán a nyereségnek tesz rosszat, de a pénzintézet imázsát is rombolhatja. A bankok számára megfontolandó az is, hogy a hitelterhek vég nélküli emelése fizetésképtelenségbe sodorhatja az ügyfeleket, ami bizony a pénzintézetek számára is kényelmetlen helyzetet teremthet, ráadásul nem is olcsó dolog. Különösen, ha tömegessé válik.

Bárhogy legyen is, tény: az elmúlt két hónapban a frank alapú kölcsönök kamatai drámai mértékben megemelkedtek. A sort az OTP Bank nyitotta, amely a svájci devizás kölcsöneinek a terheit (kamat + kezelési költség) csaknem öt százalékponttal növelte. Valamivel kisebb mértékben emelték kamataikat a kisebb bankok, a drágulás azonban náluk is jellemzően eléri a három-négy százalékpontot. Kivételek is akadnak, néhány bank egyelőre kivár a kamatemeléssel. Igaz, sokáig ők sem húzhatják. Talán abban reménykednek, hogy a külpiaci trend hirtelen megfordul – szakértők szerint erre azonban egyelőre nagyon kicsi az esély.

Forrás: vg.hu