HTML

Hitelesen HITEL lesen

„Nyakamon a disznóvágás, és se disznóm, se szalmám!” –jutott eszembe a régi mondás, mikor ismerősömet hallgattam: -férjhez megy a lányom, de hol fog lakni? Nálunk nincs túl sok hely, a vőlegénye is panelban lakik a szüleivel. Igaz, hogy mindketten jól keresnek, de annyi pénzük nincs, hogy fussa egy saját lakásra. Hitel kell, de milyen?

Kereső

Egyedi keresés

Választhatsz

Utolsó kommentek

Jobbnál jobb ajánlatok

Devizahitelesek, mi lesz veletek?

2008.11.17. 12:05 online


Kőkemény év elé néznek a devizahitelesek - Óriási a bizonytalanság
Száguldanak a hitelterhek, aki frankban adósodott el, készüljön fel a legrosszabbra. Néhány hónapja még öt-hat százalék körül álltak a kamatok, most ennek a dupláját is elkérik a bankok.

Kőkemény év elé néznek jövőre a devizahitelesek. Nem csak a gyenge forint miatti árfolyamveszteség növeli majd ugyanis a törlesztőrészleteiket, de a hitelkamatok emelkedése is. Magyarországon a többnyire hosszú távra, 20, 25, sőt akár 35 évre felvett, svájci frank alapú lakás-, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata jellemzően csak rövid távra, jó esetben tizenkét, de inkább hat vagy három hónapra fixált (ezt hívják kamatperiódusnak, ebben az időszakban a bank nem változtathat a kamaton), sőt számos pénzintézetnél a havi kamatalakítás is előfordul. Az eredmény: a bank rövid késleltetéssel, vagy akár azonnal tovább tudja hárítani az ügyfélre a saját tehernövekedését.

Márpedig a pénzügyi válság egyik következményeként a bankok hitelterhei drámaian megnövekedtek – a világban a bizalmatlanság az úr, pénzhez jutni csak nehezebben és drágábban lehet (a bankok részben saját forrásból, jellemzően a betéteket fedezetként használva hiteleznek, de az utóbbi években, a devizás kölcsönök előretörésével mind nagyobb szerepet kaptak az idegen források, vagyis a más, főként külföldi banktól felvett hitelek). A források drágulása különösen jellemző a svájci frankra (nem véletlenül szállt ki a frank alapú hitelezésből a tíz vezető hazai bankból öt: az MKB, a K&H, a CIB, a Raiffeisen és a Citibank).

OTP Deviza Lakáshitel terhei* (%)
2006. október 3,95+2,04
2007. április 4,70+2,04
2007. október 5,45+2,04
2008. április 5,45+2,04
2008. október 5,70+2,04
2008. november 10,45 + 2,04
* kamat + kezelési költség, svájci frank alapon
Forrás: OTP Bank

A nyakló nélküli kamatemelést persze korlátozhatják az üzletpolitikai megfontolások, magyarul az, hogy a hitelek hirtelen és drámai mértékű megdrágítása ügyfelek ezreit, tízezreit késztetheti a kölcsön kiváltására más banknál felvett hitellel (feltéve, hogy van kedvezőbb kondíciójú hitel a piacon). Egy ilyen tömeges ügyfélelvándorlás nem csupán a nyereségnek tesz rosszat, de a pénzintézet imázsát is rombolhatja. A bankok számára megfontolandó az is, hogy a hitelterhek vég nélküli emelése fizetésképtelenségbe sodorhatja az ügyfeleket, ami bizony a pénzintézetek számára is kényelmetlen helyzetet teremthet, ráadásul nem is olcsó dolog. Különösen, ha tömegessé válik.

Bárhogy legyen is, tény: az elmúlt két hónapban a frank alapú kölcsönök kamatai drámai mértékben megemelkedtek. A sort az OTP Bank nyitotta, amely a svájci devizás kölcsöneinek a terheit (kamat + kezelési költség) csaknem öt százalékponttal növelte. Valamivel kisebb mértékben emelték kamataikat a kisebb bankok, a drágulás azonban náluk is jellemzően eléri a három-négy százalékpontot. Kivételek is akadnak, néhány bank egyelőre kivár a kamatemeléssel. Igaz, sokáig ők sem húzhatják. Talán abban reménykednek, hogy a külpiaci trend hirtelen megfordul – szakértők szerint erre azonban egyelőre nagyon kicsi az esély.


Forrás: vg.hu
 

3 komment

Címkék: árfolyam hitel devizahitel

Lábadozás időszaka következik - rendszeres törlesztés javasolt a devizahiteleseknek

2008.11.12. 20:25 online

 

A nemzetközi válság okairól, a magyarországi különleges helyzetről, és a lehetséges megoldásokról tartottak előadást a szakemberek a Corvinus Egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen. Itt kiderült például, hogy a gazdasági válság Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke szerint csak az emberek fejében lévő bizalmi válság.

Farkas István szerint a jelenlegi helyzetet illúzióvesztések sorozatának kell felfogni. Balogh Imre, az MKB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese ugyanakkor a válság okának az Egyesült Államok gazdasági kiegyensúlyozatlanságát tartotta, míg a válság begyűrűzését szívinfarktus közeli állapothoz hasonlította. Várakozásai szerint most még a lábadozás időszaka következik, amelyet szükségszerűen több éves utókezelésnek kell követnie.

Hardy Ilona, az MNB Monetáris Tanácsának tagja szerint viszont a piacok önszabályozó tevékenysége és a hatóságok közötti viszony okolható a kialakult helyzetért. A jelek már több éve láthatóak, s a válság kisebb lett volna, ha sikerül csökkenteni a piaci szereplők profitéhségét.

A devizahitellel rendelkezőket ugyanakkor higgadtságra szólította fel a BG Hitel és Lízing vezérigazgatója, Hegedűs Éva. Azt javasolta a lakosságnak, hogy rendszeresen törlesszék devizahiteleiket. Szerinte ahhoz, hogy egy egységes álláspontot alakítsanak ki a következő évekre vonatkozóan, az összes pénzügyi, és közgazdasági szektorban dolgozó szakértelmére szükség van - számolt be az InfoRádió.


Forrás: ingatlanmagazin.com
 

Szólj hozzá!

Címkék: hitel devizathitel

A mentőövvel rosszabbul járnak a devizaadósok?

2008.11.11. 11:11 online


Akár már ezen a héten is igénybe vehetik az adósok a kormány devizahiteleseknek szánt mentőövét, amely átmenetileg könnyebbséget jelenthet. Ám még ha komoly gondot is okoz az árfolyam-ingadozásból adódó magasabb törlesztőrészlet fizetése, akkor is a mentőcsomag legyen az utolsó, amihez fordulunk: bár kevesebbet kell havonta törleszteni, összességében akár milliókkal kell többet visszafizetni a banknak.

Ingyenebéd nincs, átmeneti kedvezményekről van szó, amelyeknek később meg kell fizetni az árát - mondta a Magyar Bankszövetség elnöke, miután aláírta a devizahitelesek mentőcsomagjáról szóló megállapodást. És valóban, nem ajándéknak szánták a mentőövet, borsos árat kell fizetni annak, aki igénybe veszi.

A megállapodáshoz csatlakozó kilenc nagy bank (Raiffeisen, OTP, Erste, CIB, K&H, FHB, MKB, Unicredit, Takarékszövetkezet) nem számol fel külön díjat, ha az adós például azt kéri, hogy váltsák át devizahitelét forintalapú hitelre, vagy hosszabbítsák meg a törlesztési időszakát. Eddig ugyanis több tízezer forintba került, ha valaki így akarta módosítani a szerződését, most viszont nem kell kifizetni a 15-30 ezer forintot az értékbecslőnek, illetve a 15-20 ezer forintos szerződésmódosítási díjat.

A bankok viszont csak azokat a tarifákat engedik el, amelyeket az ügyfél közvetlen nekik fizet meg. Így a több tízezres közjegyzői díjat a mentőcsomag igénybevétele esetén is meg kell fizetni.

Ez nem ajándék, csak átmeneti segítség

A bankszövetség vezető tanácsadója szerint egyébként még ha nehezen is tudja visszafizetni az adós a hitelt az árfolyam-ingadozás miatt, akkor is jobb nyugton maradnia. Mint Müller János lapunknak mondta, a mentőcsomagot azért találta ki a kormány három hete, mert akkor nagyon gyenge volt a forint, ezért félő volt, hogy sokan kénytelenek lesznek értékesíteni ingatlanjaikat, mert nem tudják fizetni a megemelkedett törlesztőrészletet. Azóta azonban erősödött a forint, árfolyama az euróhoz képest az október közepi több mint 280 forintról 260 forint körülire csökkent.

A csomag szerint, ha bajba kerül az ügyfél, akkor kérheti december 31-ig, hogy devizahitelét a bank váltsa át forinthitellé úgy, hogy ne számolják fel az átváltásnál felmerülő banki díjakat. Bár ebben az esetben az adós kikerüli az árfolyamkockázatot, és sokkal kiszámíthatóbb lesz a törlesztési részlete, mégsem éri meg hosszabb távon. A forintalapú hiteleknél még most is sokkal magasabb a kamat, mintha euró vagy svájci frank alapon venné fel a hitelt. Jelenleg ugyanis 12-15 százalék között mozog a forinthitelek kamata, szemben például az euróalapú hitelek 7-11 százalékos kamataival.

Egy 5 milliós hitel esetében ez például azt jelenti, hogy míg euró alapon körülbelül 8,5 millió forintot fizet vissza az ügyfél a banknak 15 év alatt, addig forintalapú hitel esetében 10,5 milliót kell visszafizetni. Ha mégis úgy dönt valaki, hogy a biztosabb és kiszámíthatóbb forintalapú hitelre váltana, akkor egyébként 1,5-2 szer akkora törlesztőrészletre kell számítania, nincs árfolyamkockázat, és hosszú távon a forintkamat csökkenésével lehet számolni.

Biztos, hogy rosszabbul jár az adós

Ha valaki a válság miatt a magasabb részletet nem tudja fizetni, akkor a törlesztési időszak meghosszabbításával is számolhat. Azaz kérheti, hogy ne 15 hanem 25 év alatt kelljen visszafizetni a felvett összeget. Ebben az esetben valóban csökken a törlesztőrészlet összege, viszont sokkal többet kell visszafizetni. Minél hosszabb időre vesszük fel ugyanis a hitelt, annál többet kell visszafizetni. Míg egy 5 millió forintos, 15 évre felvett kölcsön esetében nagyjából 8,5 millió forintot kell összességében törlesztenie az ügyfélnek, addig ha 20 évre módosítja a szerződését, akkor 9,7 millió rúghat a visszafizetendő összeg.

A megállapodás értelmében egyébként többletköltség megfizetése nélkül kérheti a banktól azt is valaki, hogy egy átmeneti időszakban, például fél évig csökkentsék a törlesztő részletét, mert önhibáján kívül nehéz helyzetbe került. Ebben az esetben azonban továbbra is nyomós indokot kell felhoznia, például elvesztette az állását vagy hosszabb betegszabadságra kényszerült. Mivel a bankok továbbra is maguk dönthetik el, hogy ki az, akinek megengedik, hogy néhány hónapig kevesebb törlesztőrészletet fizessen. Így az átmenti időszakban csak a kamatot kell törlesztenie, tehát sokkal kevesebbet kell havonta fizetnie, igaz, azután minden visszaáll az eredeti rendszerbe.

A kormány és a bankok közötti egyezség szerint a hitelintézetek az év végéig rugalmasabban kezelik az előtörlesztéseket is. A lakáshitel esetében ugyanis plusz díjakat, akár 150-200 ezer forintot is felszámol a bank, ha valaki előbb, vagy nagyobb mértékben akarja törleszteni a hitelét. Hogy pontosan mit jelent a rugalmasabb kezelés, azt nem tudni, mivel a hitelintézeteknek nem sikerült erről megállapodniuk a Pénzügyminisztériummal. A bankszövetség elnöke szerint ez ugyanis rendkívül neuralgikus kérdés, mert a 20-30 éves hiteleket a bankok elvileg hasonló futamidejű, de minimum ötéves forrásból nyújtják. A forrásokat előtörlesztés esetén újra fel kell használni, ami pénzbe kerül, s kockázatot jelent a bankok számára.


Forrás: hirszerzo.hu
 

1 komment

Címkék: hitel devizahitel

süti beállítások módosítása