Hitelesen HITEL lesen

Kőkemény év elé néznek a devizahitelesek - Óriási a bizonytalanság
Száguldanak a hitelterhek, aki frankban adósodott el, készüljön fel a legrosszabbra. Néhány hónapja még öt-hat százalék körül álltak a kamatok, most ennek a dupláját is elkérik a bankok.

Kőkemény év elé néznek jövőre a devizahitelesek. Nem csak a gyenge forint miatti árfolyamveszteség növeli majd ugyanis a törlesztőrészleteiket, de a hitelkamatok emelkedése is. Magyarországon a többnyire hosszú távra, 20, 25, sőt akár 35 évre felvett, svájci frank alapú lakás-, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata jellemzően csak rövid távra, jó esetben tizenkét, de inkább hat vagy három hónapra fixált (ezt hívják kamatperiódusnak, ebben az időszakban a bank nem változtathat a kamaton), sőt számos pénzintézetnél a havi kamatalakítás is előfordul. Az eredmény: a bank rövid késleltetéssel, vagy akár azonnal tovább tudja hárítani az ügyfélre a saját tehernövekedését.

Márpedig a pénzügyi válság egyik következményeként a bankok hitelterhei drámaian megnövekedtek – a világban a bizalmatlanság az úr, pénzhez jutni csak nehezebben és drágábban lehet (a bankok részben saját forrásból, jellemzően a betéteket fedezetként használva hiteleznek, de az utóbbi években, a devizás kölcsönök előretörésével mind nagyobb szerepet kaptak az idegen források, vagyis a más, főként külföldi banktól felvett hitelek). A források drágulása különösen jellemző a svájci frankra (nem véletlenül szállt ki a frank alapú hitelezésből a tíz vezető hazai bankból öt: az MKB, a K&H, a CIB, a Raiffeisen és a Citibank).

OTP Deviza Lakáshitel terhei* (%)
2006. október 3,95+2,04
2007. április 4,70+2,04
2007. október 5,45+2,04
2008. április 5,45+2,04
2008. október 5,70+2,04
2008. november 10,45 + 2,04
* kamat + kezelési költség, svájci frank alapon
Forrás: OTP Bank

A nyakló nélküli kamatemelést persze korlátozhatják az üzletpolitikai megfontolások, magyarul az, hogy a hitelek hirtelen és drámai mértékű megdrágítása ügyfelek ezreit, tízezreit késztetheti a kölcsön kiváltására más banknál felvett hitellel (feltéve, hogy van kedvezőbb kondíciójú hitel a piacon). Egy ilyen tömeges ügyfélelvándorlás nem csupán a nyereségnek tesz rosszat, de a pénzintézet imázsát is rombolhatja. A bankok számára megfontolandó az is, hogy a hitelterhek vég nélküli emelése fizetésképtelenségbe sodorhatja az ügyfeleket, ami bizony a pénzintézetek számára is kényelmetlen helyzetet teremthet, ráadásul nem is olcsó dolog. Különösen, ha tömegessé válik.

Bárhogy legyen is, tény: az elmúlt két hónapban a frank alapú kölcsönök kamatai drámai mértékben megemelkedtek. A sort az OTP Bank nyitotta, amely a svájci devizás kölcsöneinek a terheit (kamat + kezelési költség) csaknem öt százalékponttal növelte. Valamivel kisebb mértékben emelték kamataikat a kisebb bankok, a drágulás azonban náluk is jellemzően eléri a három-négy százalékpontot. Kivételek is akadnak, néhány bank egyelőre kivár a kamatemeléssel. Igaz, sokáig ők sem húzhatják. Talán abban reménykednek, hogy a külpiaci trend hirtelen megfordul – szakértők szerint erre azonban egyelőre nagyon kicsi az esély.

Forrás: vg.hu
 

A nemzetközi válság okairól, a magyarországi különleges helyzetről, és a lehetséges megoldásokról tartottak előadást a szakemberek a Corvinus Egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen. Itt kiderült például, hogy a gazdasági válság Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke szerint csak az emberek fejében lévő bizalmi válság.

Farkas István szerint a jelenlegi helyzetet illúzióvesztések sorozatának kell felfogni. Balogh Imre, az MKB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese ugyanakkor a válság okának az Egyesült Államok gazdasági kiegyensúlyozatlanságát tartotta, míg a válság begyűrűzését szívinfarktus közeli állapothoz hasonlította. Várakozásai szerint most még a lábadozás időszaka következik, amelyet szükségszerűen több éves utókezelésnek kell követnie.

Hardy Ilona, az MNB Monetáris Tanácsának tagja szerint viszont a piacok önszabályozó tevékenysége és a hatóságok közötti viszony okolható a kialakult helyzetért. A jelek már több éve láthatóak, s a válság kisebb lett volna, ha sikerül csökkenteni a piaci szereplők profitéhségét.

A devizahitellel rendelkezőket ugyanakkor higgadtságra szólította fel a BG Hitel és Lízing vezérigazgatója, Hegedűs Éva. Azt javasolta a lakosságnak, hogy rendszeresen törlesszék devizahiteleiket. Szerinte ahhoz, hogy egy egységes álláspontot alakítsanak ki a következő évekre vonatkozóan, az összes pénzügyi, és közgazdasági szektorban dolgozó szakértelmére szükség van - számolt be az InfoRádió.

Forrás: ingatlanmagazin.com
 

Akár már ezen a héten is igénybe vehetik az adósok a kormány devizahiteleseknek szánt mentőövét, amely átmenetileg könnyebbséget jelenthet. Ám még ha komoly gondot is okoz az árfolyam-ingadozásból adódó magasabb törlesztőrészlet fizetése, akkor is a mentőcsomag legyen az utolsó, amihez fordulunk: bár kevesebbet kell havonta törleszteni, összességében akár milliókkal kell többet visszafizetni a banknak.

Ingyenebéd nincs, átmeneti kedvezményekről van szó, amelyeknek később meg kell fizetni az árát - mondta a Magyar Bankszövetség elnöke, miután aláírta a devizahitelesek mentőcsomagjáról szóló megállapodást. És valóban, nem ajándéknak szánták a mentőövet, borsos árat kell fizetni annak, aki igénybe veszi.

A megállapodáshoz csatlakozó kilenc nagy bank (Raiffeisen, OTP, Erste, CIB, K&H, FHB, MKB, Unicredit, Takarékszövetkezet) nem számol fel külön díjat, ha az adós például azt kéri, hogy váltsák át devizahitelét forintalapú hitelre, vagy hosszabbítsák meg a törlesztési időszakát. Eddig ugyanis több tízezer forintba került, ha valaki így akarta módosítani a szerződését, most viszont nem kell kifizetni a 15-30 ezer forintot az értékbecslőnek, illetve a 15-20 ezer forintos szerződésmódosítási díjat.

A bankok viszont csak azokat a tarifákat engedik el, amelyeket az ügyfél közvetlen nekik fizet meg. Így a több tízezres közjegyzői díjat a mentőcsomag igénybevétele esetén is meg kell fizetni.

Ez nem ajándék, csak átmeneti segítség

A bankszövetség vezető tanácsadója szerint egyébként még ha nehezen is tudja visszafizetni az adós a hitelt az árfolyam-ingadozás miatt, akkor is jobb nyugton maradnia. Mint Müller János lapunknak mondta, a mentőcsomagot azért találta ki a kormány három hete, mert akkor nagyon gyenge volt a forint, ezért félő volt, hogy sokan kénytelenek lesznek értékesíteni ingatlanjaikat, mert nem tudják fizetni a megemelkedett törlesztőrészletet. Azóta azonban erősödött a forint, árfolyama az euróhoz képest az október közepi több mint 280 forintról 260 forint körülire csökkent.

A csomag szerint, ha bajba kerül az ügyfél, akkor kérheti december 31-ig, hogy devizahitelét a bank váltsa át forinthitellé úgy, hogy ne számolják fel az átváltásnál felmerülő banki díjakat. Bár ebben az esetben az adós kikerüli az árfolyamkockázatot, és sokkal kiszámíthatóbb lesz a törlesztési részlete, mégsem éri meg hosszabb távon. A forintalapú hiteleknél még most is sokkal magasabb a kamat, mintha euró vagy svájci frank alapon venné fel a hitelt. Jelenleg ugyanis 12-15 százalék között mozog a forinthitelek kamata, szemben például az euróalapú hitelek 7-11 százalékos kamataival.

Egy 5 milliós hitel esetében ez például azt jelenti, hogy míg euró alapon körülbelül 8,5 millió forintot fizet vissza az ügyfél a banknak 15 év alatt, addig forintalapú hitel esetében 10,5 milliót kell visszafizetni. Ha mégis úgy dönt valaki, hogy a biztosabb és kiszámíthatóbb forintalapú hitelre váltana, akkor egyébként 1,5-2 szer akkora törlesztőrészletre kell számítania, nincs árfolyamkockázat, és hosszú távon a forintkamat csökkenésével lehet számolni.

Biztos, hogy rosszabbul jár az adós

Ha valaki a válság miatt a magasabb részletet nem tudja fizetni, akkor a törlesztési időszak meghosszabbításával is számolhat. Azaz kérheti, hogy ne 15 hanem 25 év alatt kelljen visszafizetni a felvett összeget. Ebben az esetben valóban csökken a törlesztőrészlet összege, viszont sokkal többet kell visszafizetni. Minél hosszabb időre vesszük fel ugyanis a hitelt, annál többet kell visszafizetni. Míg egy 5 millió forintos, 15 évre felvett kölcsön esetében nagyjából 8,5 millió forintot kell összességében törlesztenie az ügyfélnek, addig ha 20 évre módosítja a szerződését, akkor 9,7 millió rúghat a visszafizetendő összeg.

A megállapodás értelmében egyébként többletköltség megfizetése nélkül kérheti a banktól azt is valaki, hogy egy átmeneti időszakban, például fél évig csökkentsék a törlesztő részletét, mert önhibáján kívül nehéz helyzetbe került. Ebben az esetben azonban továbbra is nyomós indokot kell felhoznia, például elvesztette az állását vagy hosszabb betegszabadságra kényszerült. Mivel a bankok továbbra is maguk dönthetik el, hogy ki az, akinek megengedik, hogy néhány hónapig kevesebb törlesztőrészletet fizessen. Így az átmenti időszakban csak a kamatot kell törlesztenie, tehát sokkal kevesebbet kell havonta fizetnie, igaz, azután minden visszaáll az eredeti rendszerbe.

A kormány és a bankok közötti egyezség szerint a hitelintézetek az év végéig rugalmasabban kezelik az előtörlesztéseket is. A lakáshitel esetében ugyanis plusz díjakat, akár 150-200 ezer forintot is felszámol a bank, ha valaki előbb, vagy nagyobb mértékben akarja törleszteni a hitelét. Hogy pontosan mit jelent a rugalmasabb kezelés, azt nem tudni, mivel a hitelintézeteknek nem sikerült erről megállapodniuk a Pénzügyminisztériummal. A bankszövetség elnöke szerint ez ugyanis rendkívül neuralgikus kérdés, mert a 20-30 éves hiteleket a bankok elvileg hasonló futamidejű, de minimum ötéves forrásból nyújtják. A forrásokat előtörlesztés esetén újra fel kell használni, ami pénzbe kerül, s kockázatot jelent a bankok számára.

Forrás: hirszerzo.hu