EZ NEM AMERIKA
Jelzáloghitelek: lehet-e válság Magyarországon?
Bár a felügyelet szerint a hitelminõség romlása szempontjából - részben a forint sérülékenysége miatt - a háztartásoknak nyújtott hitelek tûnnek a legkockázatosabbnak, attól nem kell tartani, hogy az észak-amerikai példát követve válság uralkodna el a jelzálogpiacon.
A hitelpiacon a romló gazdasági konjunktúra, a csökkenõ lakossági reáljövedelem és az emelkedõ vállalati csõdráta egyelõre nem járt a hitelminõség gyorsuló ütemû romlásával - állapítja meg a felügyelet féléves jelentése. A PSZÁF szerint ez egyrészt valószínûleg a hitelezõk prudens viselkedésével, másrészt azzal magyarázható, hogy az adósokat a forint erõsõdésébõl, azaz devizahitelek leértékelõdésébõl adódóan az elmúlt egyéves idõszakban számottevõ pozitív vagyoni hatás érte.
A hazai pénzügyi szektor pénzügyi helyzete változatlanul stabil - szögezi le a jelentés. A tõkejövedelmezõség átlagos szintje 20 százalék fölötti, a tõkeellátottság pedig a szektor átlagában jelentõsen meghaladja a jogszabályi minimumot. A jövedelmezõség azonban 2007-ben érzékelhetõen csökken, mert az üzletért és a forrásokért folytatott verseny miatt szûkül a kamatmarzs, és a mûködési költségekre jelentõs nyomás nehezedik.
Lassulás, kockázatok
Bár eddig a hitelkereslet növekedése nem lassult, a PSZÁF a következõ egy évben már érezhetõ lendületcsökkenést prognosztizál. A hitelezõ intézmények üzleti dinamikája azonban paradox módon mégis élénkülhet, mert az adósok számára kedvezõ árfolyamhatás nélkül megszûnik a devizahitel-állományok nagyarányú kompressziója. Így a hitelpiaci szolgáltatók mérlegnövekedése a legutóbbi forintfelértékelõdés elõtti ütem közelébe térhet vissza.
A hitelpiaci szolgáltatókat egyéves horizonton fenyegetõ legnagyobb veszélynek még mindig a hitelkockázat általános növekedése tûnik. Ez egyrészt a vállalatmegszûnési statisztika, a reálkeresetek és foglalkoztatottság, illetve a gazdasági konjunktúra változatlanul romló tendenciájából adódik. Másrészt pedig abból a körülménybõl, hogy amennyiben megszûnik az euró- és svájci frank hitelek jelentõs - a 2007 júniussal zárult egyéves idõszakban 13-18 százalékos - leértékelõdésébõl származó pozitív felhajtóerõ, vagy esetleg a forintárfolyam valamilyen mértékû korrekciójára is sor kerül, akkor az adósok helyzete rövid idõn belül lényegesen kedvezõtlenebb képet mutathat, mint az idei év közepén.
A veszélyben lévõk köre
A hitelminõség romlása szempontjából egyéves horizonton a háztartásoknak nyújtott hitelek tûnnek a legkockázatosabbnak, tekintettel a foglalkoztatási helyzet és a reáljövedelem kedvezõtlen alakulására, valamint a szektorban mutatkozó kiemelkedõen gyors hitelkeresleti expanzióra.
További veszélyeztetett terület a kisméretû vállalkozások köre, mert romló csõdhelyzetben és változatlanul laza fizetési fegyelem mellett általában ez a kör a sorbanállási folyamat fõ vesztese. Végül figyelemre méltó, hogy a növekvõ számú vállalatfelszámolási, illetve végelszámolási eljárások közel fele jelenleg két ágazatból, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése és a piaci koncentráció által sújtott kereskedelembõl,illetve a hasonlóan nehéz helyzetben lévõ építõiparból kerül ki. A 2007. évi fejleményekre és kilátásokra tekintettel hasonlóan veszélyeztetett területnek tûnnek a mezõgazdaság és az élelmiszeripar egyes ágazatai.
Tiszta Amerika?
A hitelminõség alakulásával kapcsolatban jogosan vethetõ fel a kérdés, hogy a magyar hitelpiacon létrejöhet-e az amerikai magas kockázatú jelzáloghitelek körében bekövetkezetthez hasonló válság - állapítja meg a felügyelet jelentése. Ilyen helyzet kialakulása a jelen körülmények között a PSZÁF szerint nem reális veszély, mert a magyar jelzáloghitel-piacon a kétségtelenül meglévõ kockázatok ellenére is hiányoznak azok az extrém körülmények, amelyek az észak-amerikaihoz hasonló hitelválság kialakulásához szükségesek.
Így elsõsorban a nem beszélhetünk olyan ingatlanpiaci buborékról, amely a lakóingatlanok árainak gyors és nagyarányú korrekciójával fenyegetnének. Másrészt a lakáshitelek költségei az elmúlt idõszakban nem emelkedtek, a devizahitelek megjelenésének köszönhetõen, a forint lakáshitelek állami támogatásának folyamatos szigorítása ellenére sem. Harmadrészt a magyar piacon mindeddig nem terjedt el olyan hitelezési gyakorlat, amely a hiteleket kizárólag az ingatlanfedezetre alapozná, az adós jövedelmi helyzetére és hiteltörténetére való tekintet nélkül. Negyedrészt pedig a hazai háztartások jövedelemarányos eladósodottságának átlagos szintje mintegy háromszorosan elmarad az észak-amerikai háztartásokétól.
Kockázatos devizahitelek
A felügyelet ugyanakkor elismeri: a fentiek ellenére igaz, hogy a magyar háztartásokkal szembeni hitelportfólió jelentõs részét kitevõ devizahitelek nem elhanyagolható kockázatot hordoznak.
Változatlanul igaz továbbá, hogy a háztartások növekvõ eladósodottságának körülményei között a prudens hitelvizsgálat növekvõ mértékben nélkülözhetetlen eszközének tûnik a magyar rendszerbõl jelenleg hiányzó teljes körû lakossági hitelnyilvántartás. Az amerikai események fényében külön óvatosságra int, hogy a fokozódó szolgáltatói versennyel összefüggésben egyre inkább tapasztalható a jelzáloghitelezés feltételeinek lazulása.
Akár gyengülhet is a forint
A devizahitelekkel kapcsolatos kockázatok részben a forinttal kapcsolatos rizikókat jelentik.
Az elkövetkezõ egyéves idõszakban akár több alkalommal is sor kerülhet a valuta-, kötvény- és részvénypiacok többszöri jelentõs korrekciójára. A részvénypiac általános trendje valószínûleg viszonylag kedvezõtlenül alakul.
A forintkötvények hozamai nagy valószínûséggel csökkenõ trendet követnek majd, de a csökkenés mértéke és idõzítése - a jegybanki alapkamat alakulásával együtt - meglehetõsen bizonytalan. Maga a forint irányzatát tekintve stabilnak tûnik, de egyáltalán nem kizárható, hogy az euróval, illetve a svájci frankkal szemben egyéves átlagban a 2007 elsõ félévinél alacsonyabb szinten alakul majd.
Miután az államháztartási hiány nemzetközi összevetésben továbbra is magas, a forinteszközök piacai - belföldi okokból - igen sérülékenyek. Jelentõsebb globális piaci sokk, illetve korrekció esetén a kockázatosabbak között számon tartott magyar piacok változatlanul a korrekció kiemelt célpontjaiként jelennek meg. Mindez nem független attól, hogy a forint - magas kamatszintje miatt - kiegyensúlyozott piaci körülmények között a kamatkülönbözetre, illetve a konvergenciakilátásokra alapozott spekulatív kereskedelem egyik kedvenc célvalutája. Sokk esetén természetes jelenségnek számít az említett fajtájú piaci pozíciók tömeges zárása, ami a forint és a forintban denominált pénzügyi eszközök áresését eredményezi.
(NAPI Online)
Utolsó kommentek