Akár már ezen a héten is igénybe vehetik az adósok a kormány devizahiteleseknek szánt mentőövét, amely átmenetileg könnyebbséget jelenthet. Ám még ha komoly gondot is okoz az árfolyam-ingadozásból adódó magasabb törlesztőrészlet fizetése, akkor is a mentőcsomag legyen az utolsó, amihez fordulunk: bár kevesebbet kell havonta törleszteni, összességében akár milliókkal kell többet visszafizetni a banknak.
Ingyenebéd nincs, átmeneti kedvezményekről van szó, amelyeknek később meg kell fizetni az árát - mondta a Magyar Bankszövetség elnöke, miután aláírta a devizahitelesek mentőcsomagjáról szóló megállapodást. És valóban, nem ajándéknak szánták a mentőövet, borsos árat kell fizetni annak, aki igénybe veszi.
A megállapodáshoz csatlakozó kilenc nagy bank (Raiffeisen, OTP, Erste, CIB, K&H, FHB, MKB, Unicredit, Takarékszövetkezet) nem számol fel külön díjat, ha az adós például azt kéri, hogy váltsák át devizahitelét forintalapú hitelre, vagy hosszabbítsák meg a törlesztési időszakát. Eddig ugyanis több tízezer forintba került, ha valaki így akarta módosítani a szerződését, most viszont nem kell kifizetni a 15-30 ezer forintot az értékbecslőnek, illetve a 15-20 ezer forintos szerződésmódosítási díjat.
A bankok viszont csak azokat a tarifákat engedik el, amelyeket az ügyfél közvetlen nekik fizet meg. Így a több tízezres közjegyzői díjat a mentőcsomag igénybevétele esetén is meg kell fizetni.
Ez nem ajándék, csak átmeneti segítség
A bankszövetség vezető tanácsadója szerint egyébként még ha nehezen is tudja visszafizetni az adós a hitelt az árfolyam-ingadozás miatt, akkor is jobb nyugton maradnia. Mint Müller János lapunknak mondta, a mentőcsomagot azért találta ki a kormány három hete, mert akkor nagyon gyenge volt a forint, ezért félő volt, hogy sokan kénytelenek lesznek értékesíteni ingatlanjaikat, mert nem tudják fizetni a megemelkedett törlesztőrészletet. Azóta azonban erősödött a forint, árfolyama az euróhoz képest az október közepi több mint 280 forintról 260 forint körülire csökkent.
A csomag szerint, ha bajba kerül az ügyfél, akkor kérheti december 31-ig, hogy devizahitelét a bank váltsa át forinthitellé úgy, hogy ne számolják fel az átváltásnál felmerülő banki díjakat. Bár ebben az esetben az adós kikerüli az árfolyamkockázatot, és sokkal kiszámíthatóbb lesz a törlesztési részlete, mégsem éri meg hosszabb távon. A forintalapú hiteleknél még most is sokkal magasabb a kamat, mintha euró vagy svájci frank alapon venné fel a hitelt. Jelenleg ugyanis 12-15 százalék között mozog a forinthitelek kamata, szemben például az euróalapú hitelek 7-11 százalékos kamataival.
Egy 5 milliós hitel esetében ez például azt jelenti, hogy míg euró alapon körülbelül 8,5 millió forintot fizet vissza az ügyfél a banknak 15 év alatt, addig forintalapú hitel esetében 10,5 milliót kell visszafizetni. Ha mégis úgy dönt valaki, hogy a biztosabb és kiszámíthatóbb forintalapú hitelre váltana, akkor egyébként 1,5-2 szer akkora törlesztőrészletre kell számítania, nincs árfolyamkockázat, és hosszú távon a forintkamat csökkenésével lehet számolni.
Biztos, hogy rosszabbul jár az adós
Ha valaki a válság miatt a magasabb részletet nem tudja fizetni, akkor a törlesztési időszak meghosszabbításával is számolhat. Azaz kérheti, hogy ne 15 hanem 25 év alatt kelljen visszafizetni a felvett összeget. Ebben az esetben valóban csökken a törlesztőrészlet összege, viszont sokkal többet kell visszafizetni. Minél hosszabb időre vesszük fel ugyanis a hitelt, annál többet kell visszafizetni. Míg egy 5 millió forintos, 15 évre felvett kölcsön esetében nagyjából 8,5 millió forintot kell összességében törlesztenie az ügyfélnek, addig ha 20 évre módosítja a szerződését, akkor 9,7 millió rúghat a visszafizetendő összeg.
A megállapodás értelmében egyébként többletköltség megfizetése nélkül kérheti a banktól azt is valaki, hogy egy átmeneti időszakban, például fél évig csökkentsék a törlesztő részletét, mert önhibáján kívül nehéz helyzetbe került. Ebben az esetben azonban továbbra is nyomós indokot kell felhoznia, például elvesztette az állását vagy hosszabb betegszabadságra kényszerült. Mivel a bankok továbbra is maguk dönthetik el, hogy ki az, akinek megengedik, hogy néhány hónapig kevesebb törlesztőrészletet fizessen. Így az átmenti időszakban csak a kamatot kell törlesztenie, tehát sokkal kevesebbet kell havonta fizetnie, igaz, azután minden visszaáll az eredeti rendszerbe.
A kormány és a bankok közötti egyezség szerint a hitelintézetek az év végéig rugalmasabban kezelik az előtörlesztéseket is. A lakáshitel esetében ugyanis plusz díjakat, akár 150-200 ezer forintot is felszámol a bank, ha valaki előbb, vagy nagyobb mértékben akarja törleszteni a hitelét. Hogy pontosan mit jelent a rugalmasabb kezelés, azt nem tudni, mivel a hitelintézeteknek nem sikerült erről megállapodniuk a Pénzügyminisztériummal. A bankszövetség elnöke szerint ez ugyanis rendkívül neuralgikus kérdés, mert a 20-30 éves hiteleket a bankok elvileg hasonló futamidejű, de minimum ötéves forrásból nyújtják. A forrásokat előtörlesztés esetén újra fel kell használni, ami pénzbe kerül, s kockázatot jelent a bankok számára.
Forrás: hirszerzo.hu
Utolsó kommentek